Kulturális és Oktatási Alapítvány (Magyarország)
David Szalay (magyarul Szalay Dávid / Dávid Szalai) „A test” (Flesh) című, Booker-díjjal kitüntetett regényét nehéz azok közé a művek közé sorolni, amelyek arra törekszenek, hogy tetszenek az olvasónak. Ez egy rendkívül visszafogott, szinte aszketikus történet egy életről,
A 2026-os Budapesti Múzeumok Éjszakája keretében a Néprajzi Múzeum gazdag programot állított össze a látogatók számára, amely egyesíti a világ különböző népeinek művészetét, zenéjét, táncait és hagyományait. Az egyik legfontosabb esemény a következő előadás lesz
Megjelent a „Hidak és határok: emigráció és a mai világ” című tudományos cikkgyűjtemény, amely a „Dialogorum” Alapítvány „Az emigrációkutatás aktuális problémái” című tudományos kiadói projektjének folytatása (első kötet). A gyűjtemény bemutatja az interdiszciplináris megközelítés tapasztalatait
Magyarországon megjelent Gábor Gelencséri filmtudós új monográfiája, a „Kameraszem” című mű, amely a magyar rendező és operatőr, Ferenc Grunvalski munkásságát mutatja be. A könyv az első átfogó tanulmány az ő örökségéről, és kiterjed mind saját
Márai Sándor – ő talán a 20. századi magyar irodalom legtragikusabb és egyben legfenségesebb alakja. Hosszú, vándorlásokkal teli életet élt, elvesztette szülőföldjét, „az asztalba” írt, és véget vetett
Karolina Elizabeta Ivanovszkaja (1819. február 8. – 1887. március 9.), házassága után Vitgenstain hercegnőként ismert, íróként, vallási gondolkodóként és az egyik legjelentősebb személyiségként vonult be a történelembe
2026. március 31-től június 30-ig a Széchenyi Nemzeti Könyvtárban egy egyedülálló kiállítás látható, amely az első magyar tudományos-fantasztikus regénynek és annak legmerészebb jóslatainak valóra válásának szentelt. A
Az „Esterházy Magyarország” Alapítvány közzétette a kortárs irodalom egyik legrangosabb új díjának jelöltjeinek listáját. A 2026-os hosszú listára olyan elismert mesterek művei is felkerültek, mint
Ma van Esterházi Péter születésnapja, a kortárs magyar és európai irodalom egyik legjelentősebb szerzőjének, annak az írónak, akinek sikerült saját életrajzát, családja történetét és az ország történelmének drámai fordulatait egy összetett,
Március 27-én lesz 350 éve, hogy megszületett a magyar történelem egyik legjelentősebb alakja – II. Rákóczi Ferenc, Erdély fejedelme és a felszabadító háború vezetője. Sorsa
„Nyolc perc” – ez az az idő, amíg a Nap fénye eléri a Földet. Ha a Nap hirtelen kialudna, még nyolc percig látnánk a ragyogását. Más szavakkal, mindig azt látjuk,
1776. március 9-én Firenzében született József Antal János Habsburg–Lotaringiai főherceg — akit kortársai „a Habsburgok közül a legmagyarabbnak” neveztek. A bécsi udvarban gyakran
Március 5-én került megrendezésre a Dialogorum Alapítvány által szervezett „A női képek az orosz emigráns kultúrában: az ideáltól annak ábrázolásáig a kortárs médiatérben” című online szeminárium. A program itt tekinthető meg. A szeminárium kilenc országból érkező kutatókat hozott össze,
A „hungarikumok” – azaz az ország büszkeségét jelentő egyedi termékek és jelenségek – listája új tételekkel bővült. A listára felkerült a tepertős pogácsa, a magyar konyha egyik legismertebb sós süteménye, amely megőrizte a paraszti konyhaművészet hagyományait.
2026. február 17-én 18:00-kor az ELTE-n (Bölcsészettudományi Kar, Kari Tanácsterem) előadást tart Kovács András Balint, filmtörténész professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
Tisztelt kollégák! A „Dialogorum” Kulturális és Oktatási Alapítvány (Magyarország) meghívja Önöket, hogy vegyenek részt a „A kőolaj szerepe a modern világrendszer kialakulásában” című nemzetközi tudományos-gyakorlati konferencián, amelyre 2026. október 8–9-én kerül sor Budapesten (Magyarország).